Ugye Önök is belegondoltak már, hogy milyen nagyszerű találmány maga a mosógép és hogy milyen lángelme volt, aki kitalálta. Igazából egy ember volt, vagy többen?

1901-ben két német barát: Carl Miele és Reinhard Zinkann megalkotta a világ első mosógépét. A Miele márka ma is az egyik legjobb.

A mosás azóta létezik, amióta az ember textíliát visel. De vajon hogyan tisztították őseink ezeket?

Az, amit ma egy gombnyomásra elvégez helyettünk a mosógép, a 19. század végéig a legnehezebb háztartási munka volt. A nagymosás sokszor napokig tartott. Így nem csoda, hogy a legnépszerűbb férfiak 1901-ben azok a német feltalálók voltak, akik egyébként teljesen véletlenül, megalkották az első mosást segítő eszközt.

Igaz ezt még kézzel hajtották és csak a ruha mozgatását vette át a háziasszonyoktól. De néhány év múlva már gép működtette és további évtizedekbe telt, mire a mosógép maga melegítette a vizet is.

 De vajon mi kell ahhoz, hogy a ruhák tiszták legyenek, azaz hogyan működik egy modern mosógép?

A víz egy csövön keresztül érkezik meg a mosógép tartályába, majd összekeveredik a kis fiókba töltött mosóporral. Az így kapott vegyszeres víz az ősi hamuzsírból, szódából és állati zsírokból készült mosólúgok utóda. Ez a forgódob lyukacsian keresztül jut el a ruhához. Minden mosógép alapelve az, hogy a megfelelő eredmény eléréséhez vagy a mosólúgot vagy a mosandó ruhaneműt mozgatni kell. A legelterjedtebb forgódobos mosógépek ezt úgy érik el, hogy a dob mögött található kereket egy motorral hajtják meg. A vizet a fűtőszál melegíti fel, épp úgy, mint ahogy a konyhai vízforraló a teához való vizet.

A mosógép típusától függetlenül a dobban 3 borda található. Ezek forgás közben a ruhát kiemelik, majd visszaejtik a vízbe. Nem mindegy azonban, hogy milyen gyorsan forog mosás közben a dob, meg hogy mennyi ruha van benne. A lényeg, hogy a ruha csapódni tudjon a vízbe, ne pedig csak forogjon a dobbal.

A vegyszeres mosóvizet több tiszta vizes öblítéssel kell eltávolítani a ruhából, különben azok a bennük megtapadt mosószer miatt hamar elveszítik színüket és formájukat. A mosószeres víz itt a mosógép alján távozik egy szivattyúmotor segítségével. Ezzel a mosás be is fejeződött. A ruhák azonban csurom vizesek.

Az első centrifugáló mosógép 1956-ban jelent meg. Ezek a gépek maximum 500 fordulatra voltak képesek percenként. Ma már a 800 vagy 1000 fordulat feletti mosógép sem ritka.

Biztos önök is tapasztalták már –én nap mint nap hallom- , hogy a régebbi mosógépek sokkal strapabíróbbak voltak a mostaniaknál. Egy energomat, egy orosz evrika vagy egy kelet-német VA akár 20-30 évet is elment kisebb-nagyobb hibák nélkül. Egy mai mosógépnél azonban nem ritka, hogy már pár évesen komoly hibák jelentkeznek, mind a kopó alkatrészek, mind a vezérlés terén. És miért van ez? 

Az imént felsorolt mosógépek, és az 500 fordulatos mosógépek zöme csak egyszer, max kétszer centrifugálnak egy mosás alatt. Egy mostani korszerű, legalább „A” osztályos mosógép pedig minden öblítés után centriz, tehát kb. hatszor, ráadásul nagyobb fordulattal. A mosás is több ideig tart, többszöri dobforgással, mert kevesebb vízben mosnak. Ezek alapján világosan látszik, hogy többet dolgozik a hajtás, tehát nagyobb igénybevételnek van kitéve. Az alkatrészek sem oly túlméretezettek feladatukhoz képest, mint egy régebbi mosógépben. Az vezérlőelektronika meghibásodása sem ritka.

Ma már vannak olyan gépek is, amelyek víz nélkül, pl. ultrahang segítségével távolítják el a koszt. A szakemberek szerint azonban ez a makacs foltokon már nem segít. A mosáshoz mindig szükség lesz vízre.

Ha pedig már ez sem segít, akkor marad a legősibb módszer a piszok eltávolítására az ecetes olló.